egy nap

reggeli(9kor): 1 magyar kefir 150 g, tk. kenyér, cukkinis rántotta kókuszzsírral

Ma rápihentem az éjszakázásra.

Talán kicsit túlzottan is kipihentem magam, mert megint fáradt vagyok :D Pedig most fogok indulni éjszakázni. Tegnap este9kor már ágyba dőltem és reggel9-ig nyomattam. Aztán gyors reggeli, majd elvittem a kutyut sétálni és segítettem mamának parit pucolni. Tornáztam 20 percet (elég nyomin ment), de még nem az igazi a dolog, rá kell kapjak az ízére, mert poshadós még nagyon. Aztán ebédeltem, majd betettem egy filmet és Kacorral bealudtunk. Uzsiztam, fürdés,hajmosás, most iszom a kávém és indulok, gyors tali a babámmal, majd megyek a csoportba.

reggeli: zabpehely, 1 tojásfehérje, kakaó, dió
ebéd: spenót, 2 főtt tojás, 2 fasirt
uzsonna: 2 bazi nagy adagnyi máglyarakás (ezt eltúloztam, nem kellett volna ennyit ennem)
aztán most a tejeskávé
vacsi: azt még meglátom

csókimóki mindenkinek!

"Nagy kőszobor, életre keltél???"

El is felejtettem említeni , hogy hétvégén megnéztem a mulánt is. az a mese egyszerűen magával ragadó, és oltári vicces. Csomószor eszembe jut belőle 1-1 részlet , aztán csak mosolygok magamban, mint most a gép előtt :D
Reggel a 6:40-es vonattal mentem suliba. Amikor felkeltem még szakadt az eső, aztán napközben nem volt vele gond, csak nagyon fújt a szél. Otthon  bebúrtam a reggelim: 1 tükörtojás, sonka, barnakenyér, zöldség, tejszínes kávé. Nem kellett volna ilyen korán ennem, mert 8kor már BAZI éhes voltam, de nem volt mit tenni, 8-10-ig a parkisonos csoportba ültünk be. Ami nagyon jó volt! Csak ketten voltak a foglalkozáson, ezért 3 hallgató csajszi még beállt demonstrálni a feladatokat, amin jókat röhögtünk...nem is olyan könnyűek a feladatok, és a priccs sem épp kényelmes :D Pörgős, dinamikus 2 óra volt, rengeteg feladattal és egy rendkívül szimpatikus konduktorral.
Utána épp csak pisilni tudtunk és ettem egy almát és loholtunk a kövi megfigyelésre: 10-12-ig egy sceloris multiplexes kezdő fekvőre mentünk be. Ez már jóval vontatottabb volt, mint a parkinson, és már nagyon nagyon korgott a pocóm, úgyhogy alig vártam , hogy vége legyen (pedig jó volt amúgy). Szeretek a felnőtten lenni, bár beszélgetni, meg utánajárni a dolgoknak még nem volt időm, de jó lesz itt ez a négy hét. :) Aztán ebédeltem vadast tésztával, és úgy kinyúltunk Klauval, hogy már nem volt erőnk több foglalkozásra bemenni. Elslattyogtunk a mammutba, néztük a libribe a könyveket, aztán találkoztam K-val és fimeztünk nála. Azon én jól bealudtam, mert marha fáradt voltam . Ettem 4 szem maoamot meg egy kis rész pitét husival meg 2 saját sütésű kekszet.
6kor jöttem haza, itthon vacsiztam: májkrém, barna kenyér, sajttekercs, zöldség, sonka, és 1 nagy falat máglyarakás. Holnap azt viszek, jajj alig várom, hogy megegyem!!! Imádom, mamácska az én kérésemre sütötte :))))
Voltunk ma a good newsban is és vettem egy könyvet, azt fogom olvasni a napokban. Most teázok és lehet h megnézem a dr. csont legújabb részét (ha fent van) aztán egy minimál mozgást tervezek itt a szobában és alszok. Eléggé fáraszt az idő, meg asszem az élet :DDDD
Holnap fogok többet sportolni, mert csak annyi lesz a dolgom, hogy sokáig alszok és este 8ra megyek éjszakázni a csoportba. Úgyhogy bele fog férni egy hosszabb mocorgós etap. Kivel mi van (Szuzön??? ), hogy telnek az őszi napok?
A teám tök fincsi!!! Igyekszem ilyen dolgokkal (tea, és egyelőre más nem jut eszembe) pótolni az evési kényszeremet.
Mondtam már, hogy a sulimban egy csomóan csomót fogytak a nyáron, és eléggé jól néznek ki?
Én is felkötöm a gatyám :))))
De nem sietek sehova. Hugi tegnap mondta, hogy fogytam, nem? Amúgy múlt héten igen, de a hétvége óta nem álltam mérlegre, mert asszem nem. Meg hát, a különböző ruhák elég csalókák. :)
De haladok, tyúklépésekkel, de haladok az utamon. Nekem a nyár lett volna az ütős, ha kihasználom, akkor volt rengeteg időm és erőm, most egyikkel se kérkedhetek, ezért sokkal türelemesebbnek kell magammal szemben lennem, és megadni az időt, amivel elérem a célom. Lassú víz partot most, csak hogy stílusosan, közmondással fejezzem be a mai naplómat :D
csóki mindenkinek!

A hétvégémet (az utolsó ,gyönyörű őszi idős szabad hétvégém) a sorozatok előtt ülve és KAJÁLVA töltöttem. Elszomorító. Egyrészt mert:
-bazira sokkal jobban kellene felhasználnom az időt
-kettő : DIÉTÁZOM, és mindjárt megyek kontrollra
-három, le akarok fogyni
-négy: ettől csak szar kedvem lesz és enervált leszek
KELL EZ NEKEM????
soha többet.

Ma szerintem ugrált a cukrom, vagy az inzulin vagy mitudja de a hétvégi 8 szelet pizza, sütemény és 6 szelet torta(!!!) után szegénykém kicsit kiakadt és egész nap éhes voltam és hányingerem volt.
Azért igyekeztem visszafogni magam, ezeket ettem:
reggel egy tejszínes kávé
aztán a vonaton még hányingerem volt
8tól egy elhúzódott negyed tízig tartó megbeszélésen vettem részt, ami érdekes volt (holnap megyek felnőtt csoportba) de addigra már kopogott a szemem
-megettem egy barna kenyeret sajjtal, vajjal, meg egy almát
ebédre a vasárnapi maradékot: barna rizs, husik , zöldség, párolt lilakáposzta
-eközben bent ültem két hasznavehetetlen, borzadályosan gusztustalanul unalmas és fölösleges órán, rá is ment a délelőttöm. nem tudom minek járok iskolába, mert ezért nem éri meg, az tuttti.
-elmentem k-hoz, aki okosan dolgozott a suli helyett
-ittunk egy kávét a szép időben a könyvtár előtti kiülős helyen: melangot ittam, ami mézzel van
-utána elmentem Kristófhoz, dumcsiztunk és vettem egy könyvet , amit már régóta meg szerettem volna
-közben uzsiztam is: 1 fürt szőlő és korpovit keksz. ez még a kávé előtt volt
negyed hétre hazaértem(kicsit bealudtam a buszon, jön a front), majd felvettem a futócipőt (HURRÁ!), a félmaraton óta nem futottam. Tegnap D. megvilágosított, hogy a két mutatólábujjam NEM ki van körömlakkozva és azért olyan szép lila (én hülye), hanem így a fmaraton után egy héttel is TEHÉNLILA. brutális. mióta ezt tudom, hogy nem körömlakk, csak sápadok. nem csoda, hogy úgy fájt egy hétig.
-tehát futottam gyatra 2,5 km-t, meg 2x felfutottam a dombra (az még plusz két perc), csináltam 20 kitörtést, majd légszomjban majd meghaltam és hazalihegtem. elég rosszul megy mindenféle edzés, mindentől kiköpöm a tüdőm. 
-megvacsiztam: barna kenyér, 20 dkg körözött (az egy doboznyi), 2 sonka.
-utána táncikáltam ereszdelahajam módra latin zenékre (nekem erre megy ) totál leizzadtam , tök szexin dobáltam a hajam és nagyon HOTnak éreztem magam , ahogy néztem a tükörben a benszülöttáncomat. kár, hogy mindenki más irtó nevetségesnek lát ilyenkor.

ezek ótán szöszöltem a kedvenc közösségi oldalamon és próbáltam összelapátolni, hogy mi lesz a héten. 
Tényleg ennyi, MINDENT leírtam. Jó lenne már egy nagy gombóc ENERGIA és kicsattanó egészség és jókedv. én mindent megteszek érte.

*holnaptól újra elolvasom  a könyvet, ami leírja h én irányítom az érzéseimet és pozitív leszek
*pozitív leszek
*pozitív leszek :D :D :D

Tegnap pihinap volt, de a kajálást jól nyomtam. Ma elaludtam, 9-kor keltem fel, ezért nem mentem be az első órámra. Az a baj , h fel van dagadva a pofazacskóm, vagy mim, lehet a fogaim nőnek, vagy a csuda tudja, de BAZIRA FÁJ, és szar rágni vele. Már tegnap óta ez van, remélem hamar elmúlik mert hnap is húzós napom lesz.

Ma annyit sportoltam , hogy futottam Kristóffal 5 km-t a Margitszigeten, az jó volt, meg akkorra az idő is klassz volt (reggel esett), csak nehezen ment. Lassú és nehéz vagyok.

De lesz majd jobb is!

Szóval volt még egy uncsi órám a suliban, meg bementem olvasgatni a szabóervinbe. Nemsokára alszok, mert kivagyok. 

Nem tudok mit írni, nagyon várom a hétvégét, és nagyon fáradt vagyok. :((

ui: de azért eddzen mindenki böcsülettel, amennyit csak bír , és kajáljatok normálisan!!! <3

letelt.

SZóóóóval, eltelt az a bizonyos THREE MONTHS , ami a blogom mottójában benne volt. A júniustól szeptemberig tartó három hónap a félmaratonra való felkészülés jegyében telt. Így visszanézve baromi gyorsan eltelt, és sokkal, sokkal többet is kihozhattam volna belőle!!! Úgyhogy most újabb három hónapra nézek előre, és komolyabban véve a terveimet, igyekszem elérni a céljaimat.
Ebben a három hónapban voltak szuper heteim, amikor csúcsteljesítménnyel, nagyon könnyedén edzettem, vettem az akadályokat. Imádtam a közös lépcsős edzésekre járni, imádtam azt, hogy megcsinálom, jó vagyok, hogy éreztem az izmaimat...Igazán megszerettem a futást, abban is fejlődtem, a mindannapjaim részévé vált.... Aztán voltak borzadalmas heteim, amikor csúfosan semmittettem, szarul kajáltam és szarul éreztem magam. 
Miért?? Nem tudom, de már nem is érdekel, már nem nézek hátra, csak előre.
A lényeg: vasárnap lefutottam életem ELSŐ FÉLMARATONJÁT!!! 2 óra 33 másodperc alatt sikerült. Életre szóló élmény volt, amióta ezt megtapasztalatam, VÉGIGCSINÁLTAM, látom hogy nincs lehetetlen, csak ha én vagyook tehetetlen......
Lehetett volna jobb az időm, jobb a közérzetem, ha az uccsó 3 héten nem pihenek ilyen túlzottan rá...de G alakult, akkor, a felkészülés végén elfogyott az erőm.
Ma fáj mindenem, be vannak gyulladva a lábujjaim, 5 percet tudtam lépésben kocogni, de megérte!!! És fejben már készülök a következő megmérettetésre, ahol sokkal felkészültebben és magabiztosabban tudok már teljesíteni...
De ilyenek ezek az első dolgok...kicsit félresikerültek, nem olyanok, mint azt a 3 hónap alatt eltervezgettük...de összességében a lényeg az, hogy megcsináltam, legyőztem magam olyan sok pillanatban, amikor majdnem összeestem és meghaltam. Mert sokszor éreztem így. 
Mit várok magamtól? Sokkal több AKARATERŐT!!!!!!!!!!!!!!! A diétám figyelmes tartását és a mindennapos testedzést (sokkal, sokkal több nyújtással). 

A mai nap kezdtem ezt a harci feladatot. A sport terén az a 10 perc futásnak nem minősülő gyaloglás ment, fájt mindenem, szó szerint nem bírtam egy seconddal se gyorsítani..aztán az eső is eleredt. Délutánra mentem suliba, fél8-ig gyakorlat, fájt  a fejem, az egész fogsorom (azt hiszem nagyon szorítom éjszaka) , remélem az immunrendszerem is bírta a lázas-kakis-bacis gyereksereget, és nem dőlök ki a sorból holnapra.

Étkezés ma:
reggeli: teljes kiörlésű kenyér, körözött, saláta, paradicsom
tízórai: 1 egészséges de nem kcal szegény keksz (én sütöttem) szilvalekvárral
ebéd: nagy adag töltött csirke, saláta, feta sajt, 1 tojás
mekis kávé
uzsonna:karalábé, 1 répa, 1 alma, 1 kis fürt szőlő
vacsora: tk kenyér , körözött, 1 merci csoki, pár szem szőlő

Holnap is folytatni fogom, nem bukok el, nem állok le, nem adom fel!!!!!!!!

meglepően sokat írok :D

Nos, az elmúlt 2 napom is elég jól telt!
Vagyis...hétfőn még elég nyomi, nyomott kedvem és hangulatom volt, szerettem volna kezdeni vmit magammal, de senki sem ért rá,egyedül pedig nem tudtam magam rávenni ...pedig uszira gondoltam. Aztán végül bealudtam a tévé előtt délután, aztán csak fél 6 fele keltem fel. Este elmentem lépcsős edzésre, a felfutások nehezek voltak, féltávtól már úgy vonszoltam fel magam lépésben...oké, hogy lábsúllyal csináljuk, de nem megy jól :( Aztán egy pici erősítés volt, aminek a végéről el kellett jönnöm, pedig akkor volt még a java hátra. De azért jól esett, a lépcsőzés mindig jó.

Tegnap viszont egészen kiváló napom volt!! Reggel 8 fele keltem, reggeli, egy kis atlétika nézés majd összeszedtem a cókmókom és Zs. barátnőmmel találkoztunk a városban! Jó sokat sétáltunk, mert nem emlékeztem, hogy hol van a kedvenc beülős édességes helyem ( La Delizia). Végül előtte kajáltunk egy hentesesnél (nem is gondoltam volna , hogy ilyen jókat lehet itt enni). Vettem egy saslikot, volt rajta csirkehús, hagyma, egy kis szalonnal, ilyen tipikus grillezős cucc. Kicsit zsíros volt, de oltári finom. Savanyúval ettem. Aztán beszélgettünk sokat. Hogy ez hogy hiányzott már nekem! Meg kell valljam, hogy Zs. POMPÁS barátnő!!!!!! Kívánni sem tudnék jobbat , és én nagyon szeretem őt és ragaszkodok hozzá! Szóval beszélgettünk az élet nagy dolgairól, meg rendbe tettük magunkban, hogy igenis fejben dől el egy csomó minden, és amikor tudjuk, hogy Isten szeret és jót tervez az életünkről, akkor el kell döntenünk, hogy nem leszünk hangulatemberek (főleg én) , nem az érzéseinkre hallgatunk, mert az egy csomó szituációban csak rosszat eredményez. Ahelyett, hogy megedzeném én is magamat fejben, tényleg tudatosítanám azt, hogy:
1. Isten szeret és jót tervez nekem
2. Ezért járjak az ő útján (nyugodtan kommunikáljak vele)
3. és ami elém jön feladat, kihívás, nehézség, jó vagy rossz dolog, ahhoz a fenti két pont tükrében álljak
Tehát:
-nem pesszimistán, negatívan, kárhoztatóan, irigykedve és vádlóan

Az is jó, hogy szerintem most mindketten klasszul látjuk a fogyi témát is, vagyis az elsődleges szempont az az, hogy legyünk egészségesek, sokáig fittek, legyen ez egy életmód, de ne mánia. Mert ez is fontos, mert így sokkal jobban elfogadjuk magunkat is, az adottságainkat, és nem a sárga irigység esz minket mindig, hogy jajj ilyen alakot szeretnék, hanem szeretjük azt, amink van, és abból kihozzuk a legjobbat ;)
Én például most nem igazán mérem magam , hogy hány kg. vagyok meg stb. Jó, jó ráállok a mérlegre, de kb. még midnig ugyanazt mutatja( 68 kg). Viszont tudom, látom magamon, hogy fejlődök, izmosodok, meg hát edzem, és ez a lényeg, nem? Nem kell versenyt futnom az idővel, semmiképp. Nem azt mondom, örülnék ha lemenne még 3 kg, de nem akarok ezen görcsölni, nem engedem, hogy ez bármit is meghatározzon.

Ott tartottam, hogy a La Deliziában úgy de úgy benasiztunk....Az a hely fenomenális!!!!! Összeválogattunk pár fincsi kekszet (kicsit túl is lőttünk a célon mennyiségben) meg  a kihagyhatatlan sós karamellás macaront..... (ÓÓÓÓÓ, van ennél finomabb???) és egy fini kapucsínót. Mondtam már, hogy mennyire szeretlek Zs? :))))
Komolyan lelket öntöttél belém, feldobtad a napomat, és egy csomó jó gondolatot adtál (azóta is gondolkodom rajtuk :)))))

Szóval remek , remek nap volt.

Utána volt még 3 órám, amíg találkoztam E. barátnőmmel, és mivel más dolgom és ötletem nem volt, elmentem az imádott life1-be. Tudtam venni start jegyet , mert olyanom még nem volt , így ó je csak 1100 ft volt a belépő. Először elliptikusoztam 10 percet, aztán futottam-gyalogoltam 15-öt , majd lementem kondizni egy fél órára (mindenből egy icipici:has, kar, guggolás). A kondiban idegenül érzem magam, nem ismerem ki magam, és mindig olyan érzésem van, hogy tuti mindent rosszul csinálok, és mindenki azt nézi ahogy bénázok. Illene beletanulni , hogy mit hogy kell helyesen, de hát nem járok én olyan gyakran.... Utána jacuzziztam 10 percet, úsztam 10-et és szaunáztam 10-et és már le is telt az idő és mentem a talira.

Ami meglepően jó volt! Bevallom már nem sok kedvem volt, de azt kell mondjam, hogy sikerült őszintén, egymásra odafigyelve beszélgetnünk, amiből ismét csak sokat épültem... Hát ez egy épülős nap volt :)))

Este viszont egy picit belerondítottam a képbe: ugyi ma egész jól ettem , sztem a kekszezés is belefért, de otthon volt pizza , meg mindenféle nasi, és jól belaktam, pedig nem is kívántam, nem voltam éhes. Mindenesetre úgy megtömtem a pocót ahogy nem kellett volna. Nem is aludtam tőle túl jól.

Este beszéltem L-val , aki összerakja nekünk a futós edzéstervet és ha jól emlékszem nekem a heti 3 futásom most így kell , hogy kinézzen:
egy 10 km, amiben vannak emelkedők , amiket gyorsabban futok. és a végén egy 8 hosszt futni emelkedőn (úgy mint a lépcsőzésnél
egy 19-20 km 
és egy laza 8 km

Na hát, gondoltam ez nem lesz túl könnyű, ugyanis a max amit eddig futottam az 16 km volt, és bevallom őszintén a legtöbb futásom, az laza futás...nem nagyon intervallumoztam, EDDIG! Ugyanis basszus, bele kell húznom és becsülettel az edzéstervet követni...mert ez félmaraton jesszumpepító jajjnekem!

Szóval este úgy feküdtem le, hogy gondolkoztam , hogy mikor fussak, este vagy reggel...Mert nem vagyok egy nagy reggeli madárka, nehezen kelek és eddig asszem 1x keltem fel nyáron reggel futni :D de este meg K.nál vagyunk családostul, nem bizti hogy belefér. Szóval mondtam Istennek, hogy döntse el ő, ha reggel lenne jobb futnom, akkor keltsen fel, mert hogy én be nem állítom olyan koránra az órát az fix (meg úgyis lenyomom. ) És láss csodát pontban 5:40-kor felkeltem. Kimentem pisilni és eszembe jutott, hogy jéééé én felkeltem, akkor most menni is kéne futni. Vettem a nyúlcipőt és irány surány. Tök sokat tököltem a runkeeperrel, nem tudtam beállítani a mai nagyon fasza kis edzésemet, meg picit szemerkélt is az eső, hosszúgatyába mentem...de a levegő határozottan jó volt. Összesen 9 km-t mentem, egy óra alatt, ilyen iszonyat rossz idővel, egy perccel rosszabb köröket mentem kilóméterenként mint kellene. Egyszerűen ólomnehéz volt a lábam, nem bírtam egy másodperccel se gyorsabban menni, fú nagyon nagyon szenvedtem vele. Volt benne emelkedő de hát nem tudtam meghúzni, az is csak vonszolódás volt. Ki is hagytam a végéről a domboldal sprinteket. De arra gondoltam, hogy nem baj, a lényeg , hogy ma ennyi ment és azt megcsináltam! :) De olyan nehéz volt a lábam..most kezd kijönni rajtam vmi fizikai elnehezedés, fáradtság. Lehet , hogy a tegnapi konditól, vagy csak összességében nem tudom.
De akkor csüt-futás, péntek lépcsőzés és szombat vagy vasárnap futás. Remélem túlélem a hetet :DD

Ma megyünk családilag Balcsira, habár nem túl jó az idő. Remélem kisüt a nap, most visszajöhetne erre a két napra a hőség. :)